Eltörléskultúra német módra: a legendás dóm tornyai nélküli új, üres városlogót vezetett be Köln városa – aminek érthető módon nem mindenki örül.
(címlapképen felül a régi, alul az új városlogó)
Húsz év után Köln város önkormányzata új logót mutatott be. Az indoklás: a város által megbízott kommunikációs ügynökség piackutatása szerint a régi „elavult”, „ódivatú”, „dagályos”, „ormótlan”, „érzelemmentes”. Az új logótervezet ugyanakkor nagyon hasonlít a régihez: mindkettőnél egy kétfejű sas előterében lévő kölni címer, és a „Stadt Köln” felirat látható, utóbbinál kicsit újradizájnolva. Egy fontos különbség azért akad:
– adta hírül a Katolisch.de, a németországi római katolikus egyház honlapja.
A városi tanács főként a digitális felhasználás igényével indokolja a változtatást. Sajtóközleményben fejtették ki álláspontjukat, miszerint
különösen, ami a digitális felhasználást illeti, úgy, mint az internetes- vagy a közösségimédia-jelenlét. Úgy gondolják, a logónak „tisztának, velősnek, felismerhetőnek és a médiában használhatónak kell lennie úgy, mint »egy modern metropolisz pecsétje«”.
A honlap idézi Fritz Schramma volt CDU-s polgármestert, aki a tekintélyes Kölner Stadt-Anzeiger nevű napilapban visszautasította a fent sorolt jelzőket a logóra vonatkozólag, mondván, a „tanulatlan és pontatlan” leírása a régi logónak egy reklámügynökségtől ered. Schramma
A katolikus egyház korábban tiltakozott, a kölni esperes, Robert Kleine azt mondta, nem tudja, ki tanácsolta ezt a logócserét, de érdemes lenne megnézni, van-e bármi más olyan jellegzetessége a városnak, amiről ennyire azonnal Köln ugrik be az embereknek, mint a két legendás torony – noha sok kéttornyú templom létezik, de a logóban szereplőkről azonnal tudta mindenki, hogy Kölnről van szó. „Szóval nem tudom, jó ötlet-e hagyni eltüntetni a logóból a tornyokat” – fogalmazott, hozzátéve, maga a templom minden bizonnyal túlél akár tíz új városlogót is.
A kölni dóm
Kleine ettől függetlenül kételkedett abban, hogy – mint egyes kritikusok állítják – az új védjegy az egykor mélyen vallásos Köln szekularizációjának újabb jele lenne. Szerinte arról van szó, hogy „haladni akarnak a korral, követni egy trendet.
Ma már mindent tárgyiasítanak, és ezzel a katedrálist kidobták az ablakon”,
ugyanakkor, bár elismerte, hogy Köln nem csak a dómból áll, de számára minden csak a dóm után következik, a dóm maga Kölnt jelenti.
A kritikák ellenére, amelyek részben a berlini újjáépített Humboldt-fórum kupolájáról „lefelejteni” kívánt kereszthez hasonlóan az eltörléskultúrára vezetik vissza a változást, részben ettől eltekintve tekintik nagyon rossz döntésnek a logóváltást, a város nem akar visszakozni. Köln szóvivője a német DPA hírügynökségnek azt mondta, a logócsere már befejezett ügy, és megnyugtatólag hozzátette, nem lesznek alapvető változások az új logóban a régihez képest. Szerinte aligha lehetne keresztényebb, mint az új, amelyben továbbra is ott van a város címere, ahol a három korona a háromkirályokra emlékeztet – vélekedett, kiemelve, nem vallási (vagy vallástalanítási) okokból döntöttek a csere mellett.
A megbízott kommunikációs ügynökség pedig arról tájékoztatott, hogy a tornyok nem tűnnek el teljesen, továbbra is a márkaimázs részei maradnak, csak nem a logóban, hanem „visszatérő kommunikációs elemként”, bár csak tartalomszinten.
A Rajna bal partján magasodó,
az UNESCO világörökség listáján is szerepel, a világ egyik legjelentősebb keresztény műemléke, a világ egyik legnagyobb, 24 tonnás szabadon lebegő harangjával, háromszáz fős kórushellyel. Ráadásul római kori alapokra épült, s bár az akkori templomot az 500-as (!) évek elején lebontották, egyes elemek egészen a 6. századból megmaradtak, a jelenlegi templom közvetlen elődjét a 800-as évek közepén szentelték fel, s a rákövetkező korok lenyomatait is tisztán megőrizte az épületegyüttes. A dóm feltűnik az egyház honlapjára felkerült cikkben idézett Bläck Fööss popegyüttes dalaiban vagy éppen a Cobra 11 német sorozat minden egyes részében, szerves része a német kultúrának, és különösen a kölniek nagy büszkesége.
Történelmi szerepe tehát egyértelmű, de ha csak a turisztikai vonzerő oldaláról nézzük a dolgot, ami egy városlogó esetében kiemelt fontosságú, akkor is nehezen indokolható ez eltüntetése.
Érdekesség: Párizs 2019-ben bemutatott, sokat kritizált új logója sem tartalmazza az Eiffel-tornyot, ehelyett a város hagyományos, hajót ábrázoló címerére helyezi a hangsúlyt.
Harcosok Klubja, VOKS 2025, átláthatósági törvény– ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Csintalan Sándor publicista, aki önmagát háborúpárti ukrán propagandistaként aposztrofálja, és Szalai Szilárd, a Századvég elemzője.
„Elhivatott fiatalokból most sincs hiány a katolikus egyházban, nekik az elmúlt napok történésein keresztül a Szentlélek azt üzente, jó úton járnak” – véli Szaniszló Ince domonkos rendi szerzetes. Interjúnk.
Guli Francis-Dehqani, Chelmsford püspöke lehet az új canterbury érsek.
Sokan elégedetlenek az újságírókkal, zavarkeltéssel vádolták meg őket, de egy dologban egyetértettek: jobb is így! „A jelenlegi pápa a Szentlélek ajándéka.”
A 69 éves Robert Francis Prevost bíboros az első amerikai pápa az egyház történetében.
A házelnök szerint a parlamentben megszűntek az érdemi viták: azonnali kérdések órája helyett azonnali sértések órája lett. Ukrajna pedig akár unión kívül, akár belül lesz, vazallus állammá válik. Kövér Lászlóval Szalai Zoltán beszélgetett.
Ráadásul 14 év után ismét női játékvezetője volt egy NB I-es mérkőzésnek.
Nagy ígéretet tett az Egyesült Államok elnöke.
