Eltörléskultúra német módra: a legendás dóm tornyai nélküli új, üres városlogót vezetett be Köln városa – aminek érthető módon nem mindenki örül.
(címlapképen felül a régi, alul az új városlogó)
Húsz év után Köln város önkormányzata új logót mutatott be. Az indoklás: a város által megbízott kommunikációs ügynökség piackutatása szerint a régi „elavult”, „ódivatú”, „dagályos”, „ormótlan”, „érzelemmentes”. Az új logótervezet ugyanakkor nagyon hasonlít a régihez: mindkettőnél egy kétfejű sas előterében lévő kölni címer, és a „Stadt Köln” felirat látható, utóbbinál kicsit újradizájnolva. Egy fontos különbség azért akad:
– adta hírül a Katolisch.de, a németországi római katolikus egyház honlapja.
A városi tanács főként a digitális felhasználás igényével indokolja a változtatást. Sajtóközleményben fejtették ki álláspontjukat, miszerint
különösen, ami a digitális felhasználást illeti, úgy, mint az internetes- vagy a közösségimédia-jelenlét. Úgy gondolják, a logónak „tisztának, velősnek, felismerhetőnek és a médiában használhatónak kell lennie úgy, mint »egy modern metropolisz pecsétje«”.
A honlap idézi Fritz Schramma volt CDU-s polgármestert, aki a tekintélyes Kölner Stadt-Anzeiger nevű napilapban visszautasította a fent sorolt jelzőket a logóra vonatkozólag, mondván, a „tanulatlan és pontatlan” leírása a régi logónak egy reklámügynökségtől ered. Schramma
A katolikus egyház korábban tiltakozott, a kölni esperes, Robert Kleine azt mondta, nem tudja, ki tanácsolta ezt a logócserét, de érdemes lenne megnézni, van-e bármi más olyan jellegzetessége a városnak, amiről ennyire azonnal Köln ugrik be az embereknek, mint a két legendás torony – noha sok kéttornyú templom létezik, de a logóban szereplőkről azonnal tudta mindenki, hogy Kölnről van szó. „Szóval nem tudom, jó ötlet-e hagyni eltüntetni a logóból a tornyokat” – fogalmazott, hozzátéve, maga a templom minden bizonnyal túlél akár tíz új városlogót is.
A kölni dóm
Kleine ettől függetlenül kételkedett abban, hogy – mint egyes kritikusok állítják – az új védjegy az egykor mélyen vallásos Köln szekularizációjának újabb jele lenne. Szerinte arról van szó, hogy „haladni akarnak a korral, követni egy trendet.
Ma már mindent tárgyiasítanak, és ezzel a katedrálist kidobták az ablakon”,
ugyanakkor, bár elismerte, hogy Köln nem csak a dómból áll, de számára minden csak a dóm után következik, a dóm maga Kölnt jelenti.
A kritikák ellenére, amelyek részben a berlini újjáépített Humboldt-fórum kupolájáról „lefelejteni” kívánt kereszthez hasonlóan az eltörléskultúrára vezetik vissza a változást, részben ettől eltekintve tekintik nagyon rossz döntésnek a logóváltást, a város nem akar visszakozni. Köln szóvivője a német DPA hírügynökségnek azt mondta, a logócsere már befejezett ügy, és megnyugtatólag hozzátette, nem lesznek alapvető változások az új logóban a régihez képest. Szerinte aligha lehetne keresztényebb, mint az új, amelyben továbbra is ott van a város címere, ahol a három korona a háromkirályokra emlékeztet – vélekedett, kiemelve, nem vallási (vagy vallástalanítási) okokból döntöttek a csere mellett.
A megbízott kommunikációs ügynökség pedig arról tájékoztatott, hogy a tornyok nem tűnnek el teljesen, továbbra is a márkaimázs részei maradnak, csak nem a logóban, hanem „visszatérő kommunikációs elemként”, bár csak tartalomszinten.
A Rajna bal partján magasodó,
az UNESCO világörökség listáján is szerepel, a világ egyik legjelentősebb keresztény műemléke, a világ egyik legnagyobb, 24 tonnás szabadon lebegő harangjával, háromszáz fős kórushellyel. Ráadásul római kori alapokra épült, s bár az akkori templomot az 500-as (!) évek elején lebontották, egyes elemek egészen a 6. századból megmaradtak, a jelenlegi templom közvetlen elődjét a 800-as évek közepén szentelték fel, s a rákövetkező korok lenyomatait is tisztán megőrizte az épületegyüttes. A dóm feltűnik az egyház honlapjára felkerült cikkben idézett Bläck Fööss popegyüttes dalaiban vagy éppen a Cobra 11 német sorozat minden egyes részében, szerves része a német kultúrának, és különösen a kölniek nagy büszkesége.
Történelmi szerepe tehát egyértelmű, de ha csak a turisztikai vonzerő oldaláról nézzük a dolgot, ami egy városlogó esetében kiemelt fontosságú, akkor is nehezen indokolható ez eltüntetése.
Érdekesség: Párizs 2019-ben bemutatott, sokat kritizált új logója sem tartalmazza az Eiffel-tornyot, ehelyett a város hagyományos, hajót ábrázoló címerére helyezi a hangsúlyt.
Az ukrán dezinformációs kampány narratívájához hasonló módon próbálták a megvert és elhunyt kárpátaljai férfi kapcsán hitelteleníteni cikkünket – van azonban egy kis bökkenő.
A Mandiner megkeresésére kiderült: sem színpad, sem hivatalos program nem jár a Tisza-vezérnek.
Az ügyben – bizonyítottság esetén – felmerülhet az információs rendszer vagy adat megsértése bűntett gyanúja.
Külföldről támadják lapunkat, mióta feltártuk, hogy halálra vertek egy kényszersorozott magyar állampolgárt az ukrán toborzók.
Veczán Zoltánt, a Mandiner rovatvezetőjét kérdezték.
A támadás elhárításán informatikusaink folyamatosan dolgoznak, az olvasóinktól elnézést kérünk a kellemetlenségekért.
Szolgálati lakásával összefüggésben hivatali visszaélés, zsírleszívásának ügyében szolgálati visszaélés miatt szorul a hurok Magyar Péter emberének a nyaka körül.
Magyar Péter szombaton országos csodafegyverként harangozta be a Tisza Párt új online problématérképét, de a rendszer már az első másodpercekben megadta magát. Az oldal vasárnap reggel óta elérhetetlen – a pártelnök szerint „lelőtték”. De tényleg ez a baj?
